Ma reggel minden könnyebb volt: felkelni, elindulni a rémes iskolába, elsőként felelni mindenből - mert tudtam, hogy most már nem vagyok egyedül. Mióta Verika mellé ültem, senki nem mer gúnyolni, emiatt valahogy sokkal magabiztosabbnak éreztem magamat. Az elméleti tárgyak egész jól mentek ma, a gyakorlatiakból éppen csak átmentem. Sajnos összetűzésbe kerültem egy vírusirtóval, akivel mindenki könnyedén elbánt, csak engem nevezett szerencsétlennek. Ennek megint az lett a vége, hogy gúnyolódni kezdtek velem. Verika azzal próbált vigasztalni, hogy mikor átjött hozzánk, verekedni tanított.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése